Az általános válaszom: A legfontosabb árat befolyásoló tényezők:
1. A beszerelés helyszíne. — Város.
2. A lépcső típusa. — Egy kép, pl. az oldalamról.
3. A lépcső alaprajzi mérete. — Helyszínrajz (skicc), építészeti tervrajz, vagy egy-két fotó a helyszínről, amiből valamennyire lehet következtetni a méretekre, arányokra.
4. A teljes szintkülönbség, és a födémvastagság mérete. (Nem pontosan, de sokszor centiken múlik, hogy egyáltalán kivitelezhető-e a lépcső.)
5. A korlát hossza. — Mind a lépcső mentén, mind az emeleten a födémnyílást lezáró galériakorlát hosszát értve.
6. Kérem ne felejtsenek telefonszámot is írni, hogy egy apró kérdést könnyebben, gyorsabban el tudjunk intézni.
Természetesen minél több pontos adatot kapok annál pontosabb lesz az árajánlat.
(2) A megrendelés folyamata:
Az árajánlat jóváhagyása után a pontos helyszíni felmérést én végzem. A helyszíni találkozásunkkor sok esetben előfordul, hogy kitalálhatunk valami még jobb megoldást. Ezért előfordulhat, hogy az ajánlati ár még változik. Majd az előleg kifizetése után indul az árajánlatban szereplő teljesítési határidő 6-8-10 hét. (Lépcső bonyolultságától, illetve kapacitásunk telítettségétől függően.)
Egy bonyolultabb projekt részletes bemutatását ITT láthatja.
A lépcső beszerelése általában egy nap. A garanciánk 36 hónap.
(3) Többször érkezett már felkérés meglévő fém szerkezet vagy gipszbeton lépcső burkolására. Ezeket a megrendeléseket sajnos vissza kell utasítanom. Tapasztalatom szerint, ezeken a lépcsőalapokon sűrűn előforduló komoly geometriai hibákat asztalosmunkával kijavítani nem lehet. (erre példát ITT láthat) Esetleg egy hosszabb beszélgetés és konzultáció eredménye lehet ezen szerkezetek elbontása, majd egy jobb geometriájú, sokszor biztonságosabb, kényelmesebb vagy csak szimplán esztétikusabb önhordó lépcső kialakítása. Ilyen esetekből is van már egy kis gyűjteményem az „átváltozások” című oldalamon.
(4) Ezen geometriai hibák általános jellemzője a fordulós lépcsőknél a rossz forduló kialakítása (Helyes szakkifejezéssel: „lépcsőfokok húzása”). Egyszerű szabályokat kell betartani egy lépcső kivitelezésekor. Sajnos a valóságban a fordulós lépcsők nagy százaléka mégis ilyen geometriával készül:
Miért is rossz az ilyen „egy pontba futó” lépcsőfok? Főleg a gyerekek biztonsága miatt fontos, hogy ne hozzunk létre balesetveszélyes zónát a lépcsőn. Gondoljunk rájuk, akiknek nem lesz elég tolmácsolni a „mester” jó tanácsát: „Közlekedj a külső íven!” Ha a kanyart lerövidítve szalad fel, akkor valószínűleg nem történik nagy baj. Felfelé haladva tényleg elegendő pár centiméteres belépő. De ugyan azon a „megszokott” belső íven lefelé jövet egy 30cm-es lépés akár 80cm-es esést is jelenthet. Ez egy figyelmetlen felnőttel is előfordulhat.
Mégis akkor miért készül ennyi, ilyen lépcső?
Mert a lépcsők készítői számára ez sokszor leegyszerűsíti a kivitelezést. Egy vasbeton lépcső zsaluzása sokkal egyszerűbb így. Egy fém szerkezet összetákolása is kevesebb fejtörést okoz a „szakiknak”. Hallottam már olyat is, hogy valakinek sokkal egyszerűbb így számolnia.(?) Sőt! sokszor láttam már, hogy a terv is ilyen rossz geometriájú lépcsőt ábrázolt.
Megengedhetetlen, hogy a kivitelezés leegyszerűsítésére hivatkozva a kivitelező balesetveszélyessé tegye életterünket. Sajnos a magyar előírás, törvény ezzel a problémával kapcsolatban nem rendelkezik. Ezért a kivitelezőt nem lehet jogilag felelőssé tenni. Szakmailag azonban mindenképpen elítélendő az, aki ilyen lépcsőt készít vagy tervez.
Lehet még tovább is fokozni a felelőtlen tervezést: „Ha nem jön ki a kellő számú lépcsőfok, semmi baj! Betoldjuk a fordulóba”:
De sajnos sokszor láttam már ilyen szörnyűséget is (lásd a 9. kérdést)
A helyes megoldás:
Sok bonyolult szerkesztési módszere van a lépcsőfokok húzásának. DE! Ez nem követelmény.
A LÉNYEG:
1. helyesen vegyük fel a járóvonalat,
2. azon minden lépcsőfoknak azonos a mélysége legyen,
3. tartsuk be, hogy a lépcsőfokok keskenyebbik felétől mért 20 cm-nél legalább 12 cm legyen a fok mélysége.
Így nagyot nem hibázhatunk. Felesleges a pontos szerkesztés, ha a kőművesek precizitása általában 2-3 cm.
Fontosabb a körültekintő alaprajzi tervezés egy fa lépcső esetében, mert ha nem helyesen kiszerkesztett a lépcsőfokok fellépő éle alaprajzban, akkor a tartóelemek, a korlát kitöltés íve és a kapaszkodó is csúnya lesz oldalnézetben.
Sokszor keresnek konkrét lépcsővel kapcsolatos, valós, egyedi problémákkal (főleg számítási, geometriai jellegűvel). Ezeket általában privát e-mailben válaszolom meg. Azonban úgy gondolom, hogy ezen kérdések és válaszok tartalma másoknak is segítséget nyújthat. Ezeket a válaszokat teljesen ingyenesen adtam. Kapacitásom véges, így a jövőben csak az eddigiektől nagyban eltérő, különleges, vagy nagy érdeklődésre is számot tartható problémákat próbálok majd itt megoldani.
1. KÉRDÉS : “Két egymás fölötti lakás esetleges összenyitása esetére érdeklődnék, hogy 2,7m belmagasság és 3,0m szintkülönbség esetén egy gyerekek számára is biztonságos csigalépcső, vagy “forduló” lépcső szerűséget meg lehet-e valósítani egy max. 1,6m*1,2m-es födémnyílással és maximum. 2m*2m-es alapértelmezetten?”
1. VÁLASZOM : Ez elég kevés információ. Fontos lenne tudnom még, hogy honnan indulhat, és hová érkezhet a lépcső.
De ha feltételezzük, hogy a lépcsőt bárhogyan fordíthatom, akkor el tudok képzelni egy 73cm karszélességű (az OTÉK szerint ennek minimum 80 cm-nek kellene lennie) lépcsőt ami a nyílásban kétszer 90 fokot fordulva érkezne fel.
Ennek a lépcsőnek minden más paramétere az előírások határértéke. Így a legkisebb méretváltozás lehetetlenné tenné a kivitelezést. Természetesen kényelemről nem beszélhetünk, de egy minimális biztonság így elérhető. Nem katasztrofális. Egy kényelmesebb lépcső rossz kiosztással ettől sokkal baleset veszélyesebb is lehet.
A kérdésben kihangsúlyozva éreztem a gyerekeket, ezért főleg az ő biztonságuk érdekében a lépcsőkart tovább szűkíteném. 73cm-ről 65cm-re, úgy hogy az orsóteret növelném. Így a lépcsőfokok balesetveszélyes szűk szakaszát vágnám le, ezzel is kényszerítve a külső (biztonságosabb) oldal felé a lépcsőn haladókat. Igaz, hogy ebben az esetben egy sokkal szűkebb lépcső születne, ugyanakkor ne felejtsük, hogy a 65cm-es szűk tér a karfa magasságáig értendő. E fölött a szűkebb lépcsőn – ellentmondásosan -, nagyobb a tér. Lásd: A “téveszmés” cikkem “Minél szélesebb a lépcső annál jobb?” bekezdését.
2. KÉRDÉS : “Családi házunk tetőterébe vezető lépcsőhöz a következő terveket kaptam.
A 20.3 -as fellépőt kicsit nagynak tartom egy kisgyerek számára. Kérdésem az lenne, hogy: csökkenthető-e a fellépő magassága
A merőleges lépcsőfokok száma 1, (mi 2 vagy 3 lépcsőfokot gondoltunk)
A húzott lépcsőfokok száma 4, nem sok ez? Mi 3-at gondoltunk
A plafon magassága 283 cm, ami még 10 cm-el növelhető.
Kérdésem az lenne, hogy ön mit változtatna ezen a lépcsőn.”
2. VÁLASZOM : A küldött terv hibái fontossági sorrendben a következők:
1. A Blondel képlet 2xF+B=60-65cm figyelmen kívül hagyása. (Ehhez az alaprajzi mérethez egy lépcsőfokkal több kell!)
2. A háromszög alakú fokokat nem lehet húzott fokoknak nevezni!!! Ezek baleset-veszélyesek, mert túlságosan elkeskenyednek. Pontosan azért mert túl kevés. Több kell. Csak úgy lesz kialakítható olyan fok ami a gyerekek számára is biztonságos. Az általam tervezett lépcsőfokok keskenyebb oldala nem csökken 12 cm alá. Lásd a fenti képet.
3. Az átjárómagasság sokkal kevesebb, mint amennyit a szabvány megenged, de ez nem akkora gond. Ez egy elviselhető kompromisszum. Amikor a járóvonalra nem merőleges a födém széle, nehéz meghatározni az igazi átjárómagasságot. Sem felülnézetben, sem elölnézetben. Ilyenkor hasznos 3D modellen megvizsgálni minden szögből. Födémszél letöréssel enyhíthető ez a probléma.
3. KÉRDÉS : “Lakás felújításom közben, új lépcső építésébe fognék, mivel kicsi a helyem egy helytakarékos lépcsőre gondoltam, de már az elején elakadtam.
Az alábbi adatokból próbálok dolgozni:
FH: 155 cm
FV: 38 cm
BM: 228 cm
AT: 200 cm (de lehet több is)
H: 200 cm
Az alfa: kb. 78 fok
Nem tudom, hogy jól gondolom-e, de a lépéshosszt, én két lépcsőfokonként értelmezem, a helytakarékos lépcső esetén.
Tudna nekem segíteni abban, hogy hogyan számoljam ki az F és a B értékét, hogy a lépcső használható legyen?
Egyáltalán ilyen magas alfa érték esetén is kivitelezhető a lépcső? ”
3. VÁLASZOM :
Mint “avatott szakember” a helytakarékos lépcsőről le kell beszéljem. Természetesen sok baleset forrása lehet, ezen kívül a gyerekek számára fokozottan veszélyes, idősebbeknek nagyon nehézkes a járás az ilyen lépcsőn, tériszonyosok számára kellemetlen ez a típus …. és még sorolhatnám. A helytakarékos (váltó-, pillangó-, szamba-, medve-) lépcsővel kapcsolatos ergonómiai, számítási, geometriai kérdésekről ITT olvashat
Kérem még egyszer jól gondolja át, hogy valóban nem talál még egy feláldozható négyzetméter helyet a lépcső számára? Az egész felső szint értékét degradálja egy meredek lépcsővel.
Mindezek mellett nagyon indokolt esetek előfordulnak. Ezért el is küldök mellékletként egy alaprajzi és metszeti ábrát a megadott méretek alapján.
Illetve egy képet, hogy az oldalam lépcsőszámoló programja hogyan számolja ki a kérdéses lépcsőt. Ezen az oldalon https://lepcsok.eu/?page_id=3099
Ezen az oldalon be lehet állítani a szintkülönbséget (esetünkben 266cm), a belmagasságot (228cm) és a födémnyílás hosszát (most ez 155cm). Ne feledkezzünk meg az utolsó lépcsőfokról sem, mert az ilyen váltólépcsőhöz a fenti talajt mintegy meghosszabbítva egy fél lépcsőfokot még be kell illeszteni.
Ezután az oldal elvégzi a számítást (a klikkelés után).
Közben figyelmeztet a hibákra is. Többek között arra is, hogy a belépő mélysége minimum 21cm legyen. Esetünkben ezt figyelmen kívül hagyhatjuk, mert a lépcsőfokok kialakításával fogjuk elérni a kívánt biztonságos mélységet. Vagyis a kapott 15,74cm-es belépő a lépcső középvonalán értendő felülnézetben ÁTFEDÉS NÉLKÜL. Ezek után minden páratlan számú lépcsőfokot balra növelve, jobbra szűkítve alakítunk ki. A páros számú fokokat pedig ellenkezőleg. (Természetesen fordítva is lehet.) Összegezve a lényeg, hogy minden esetben alkalmazzuk a BLONDEL KÉPLETET 2xfellépő+belépő=60-65cm. A többi már csak elhanyagolható részlet.
További válaszaim:
“Nem tudom, hogy jól gondolom-e, de a lépéshosszt, én két lépcsőfokonként értelmezem, a helytakarékos lépcső esetén.”
Nem gondolja jól. Ez alapvető hiba. Itt is a Blondel képletet kell alkalmazni, mintha egy normális lépcsőről lenne szó, azzal a különbséggel, hogy a fokok mélysége felváltva kiszélesedik. A lépéshossz ezáltal nem változik.
A lépéshossz= 2x fellépő+1x belépő (Belépő az az alaprajzi méret amit előre haladunk egy magasság megtételekor.)
“Egyáltalán ilyen magas alfa érték esetén is kivitelezhető a lépcső?”
Az Ön esetében az alfa 58 fok. (78 fokos emelkedés esetén már nem lenne kivitelezhető a lépcső.)
Még egy fontos észrevétel a tapasztalatból. Okvetlenül mindkét oldalra kerüljön stabil karfa.
Hollandiában sokszor lelógatott, csomózott nagy átmérőjű kötelet is szerelnek a lépcső fölé. Szükségmegoldásként nem rossz, de nem helyettesíti a stabil karfákat.
A lépcső formáját illetően ajánlanék egy másik fórumot is.
http://www.hna-design.hu/blog/2010/04/11/hogyan-csinaljuk-femszerkezetu-modern-lepcsok/
4. KÉRDÉS : “Ma délután beszéltünk telefonon,hogy tudna nekem segíteni egy egykaros húzott lépcső megtervezésénél. Mellékelem a méreteket egy rajzocskán.”
4. VÁLASZOM : A rajzon hiányzott a nyílás hossza és szélessége is. Miután ezeket pótoltuk, sikerült két különböző alaprajzot készítenem.
Ez egy nagyon jó példa arra amikor a lépcsőt az alapján kell kiválasztani, hogy milyen magasságú emberek fogják használni azt a későbbiekben. Mindkét eset a határértékekhez közelít. Mivel az elsőnél nagy a lépéshossz, nagyobb az átjárómagasság mélyebb és magasabb is egy-egy lépcsőfok, ezért a magasabb termetűeknek ez sokkal jobban megfelel. A másiknál minden épp fordítva van, ezért ezt az alacsonyabbaknak, gyerekeknek, idősebbeknek ajánlanám.
5. KÉRDÉS : “Megterveztem a lépcsőmet de szeretném ha átnézné és véleményezné. A födémnyílással vagyok bajba hogy megfelelő-e. Esetleg mennyire lehetne még lecsökkenteni. A lépcső parasztfödém két gerendája között vezetne fel. A gerendák mérete: 20x25cm fektetve vannak a födémdeszka 4cm vastag. erre megy még 6cm beton. valamint járólap. Így a két padló-padló közötti szintkülönbség 268-270cm lenne. A padló és a födémgerenda között 238cm a szintkülönbség.
Kényelmes-e ez a lépcső mindennapi használatra vagy módosításra szorul.”
5. VÁLASZOM : Átnéztem a rajzot. Sajnos úgy találom, hogy az átjárómagassággal lenne probléma. Általános hiba, hogy a nyílás széle alatti lépcsőfok magasságát számolják, és ebből indulnak ki. Az Ön tervei alapján a valóságban már a negyedik lépcsőfokon állva az arcunk előtt lenne a gerenda. Ez mindenképpen kellemetlen. Még bonyolultabb a helyzet mivel ez a lépcsőfok fordul is, így nem csak arra kell figyelnünk, hogy a fejünket be ne verjük, de a következő lépcsőfok első élét is pontosan látnunk kell. Készítettem két alaprajzot, hogy szerintem hogyan lenne megfelelőbb.
A második alaprajzú lépcsőhöz 25cm-el kisebb födémnyílás szükséges, azonban a lépcső sokat veszít kényelmességéből. Ezért inkább az elsőt ajánlom.
Ha a födémnyílás széle nem párhuzamos a lépcsőfok elejével, akkor elég nehéz meghatározni az átjáró magasságot.
Ezért elkészítettem egy térbeli rajzot is, ami ezt jobban szemlélteti.
6. KÉRDÉS : “Létezik, hogy a méreteknél, adottságoknál fogva csakis a szamba/pillangó/váltó lépcső jöhet szóba?”
6. VÁLASZOM : Igen, csak “helytakarékos” lépcsőt lehet ide szerkeszteni. A normális lépcsőnél a minimális belépő méret 21cm.
Szerintem az első lépcső a jobb, bár meredekebb de jobb az átjárómagasság. Ha mindenképpen szeretnénk csökkenteni a fellépő magasságot akkor az csak úgy lehetséges ahogyan azt a második rajz mutatja. Ekkor viszont nem lesz jó az átjárómagasság.
7. KÉRDÉS : “Minden nehézséggel ellátott helyre szeretnék tetőtéri lépcsőt építtetni. A hely szűkös, a tetőtéri nyílás 197×78 cm, az általam elképzelt kétkarú lépcső első ága (hely 222cm) ablakra fut rá, itt lenne a forduló, egy radiátor fölött. Az induló rész alatt ajtó. A második kar kifutására 300cm áll rendelkezésre. A belmagasság 280cm, a födém vastagsága 40cm. A tetőtérben két oldalt indulási helyen, illetve a fordulónál ablak elé korlátot is szeretnék. Nincs konkrét elképzelésem a lépcső típusát illetően, a hely szűke szabja meg a lehetőségeket. A lépcső beépítését nem követi engedélyeztetés, a funkcionalitás a lényeg.”
7. VÁLASZOM : A megadott méretekkel nem kivitelezhető lépcső.
A mellékelt ábrán látható, hogy egy teljesen egyenes, egykarú lépcsőre sem elegendő ez a födémnyílás hossza ezzel a födémvastagsággal számolva. Ez az egyenes egykarú típus használja ki legjobban a 197×78-as födémnyílást.
Ajánlom figyelmébe a helytakarékos lépcsőt, de ezzel fordulókat nem követnék el. Ezért inkább javaslom a födémnyílás növelését.
8. KÉRDÉS : “Egy nyaralóról van szó, amit 1998-ban átépítettünk, ill. egy felső szinttel megtoldottuk a meglévő 24 m2-es házat. Sajnos a lépcsőt nem szakember tervezte ill. építette, és ezért elég kényelmetlen a pihenő feletti része. Lefele menet sokszor veszélyesnek érzem, főleg sötétben. A födémnyilás mérete: 155 cm x 170 cm.
Kérdésem az lenne, hogy meglévő lépcsőt le kell-e bontani, ill. lehet -e átalakítani. Ön mint szakember milyen tipusú lépcsőt javasol a megadott paraméterek ismeretében?”
Sajnos ennyi adat nem elegendő. Szükségem lenne még a
1. teljes szintkülönbségre, vagy a
2. födémvastagságra (fotókból 24-26cm-re saccolom), vagy az
3. alsó szint belmagasságára.
4. Ezen kívül fontos, hogy a 155×170-es nyílás melyik oldala a 155cm.
5. Valamint a lépcsőt használók testmagassága. (Inkább alacsonyabb 175-ig, vagy inkább magasabb, 185 felett, esetleg átlagos 175-185cm)
„2. Födémvastagság : 24,5 cm,
3. ALsó szintmagasság:3,05 m ( a biztonság kedvéért 3 métert lehet számolni)
4. A nyilás szélesség 155 cm, hosszúság: 170 cm
5. A családban a legmagasabb személy 172 cm magas.”
8. VÁLASZOM : Az újabb adatokkal kiegészítve már számolható volt a lépcső.
Sőt két lehetséges alternatíva is szóba jöhet.
Az első egy nagyon meredek, de a meglévőnél sokkal biztonságosabb 90 fokban forduló lépcső húzott fokokkal. A fellépő igaz több, mint 20cm, de nem sokkal. A belépő pedig a minimális 21cm-t eléri. Mivel a lépcsőfokok húzása (fordulása) szépen szerkeszthető, így a forduló fokok sem jelentenek különösebb balesetveszélyt.
A második lépcső már egy jóval kényelmesebb paraméterekkel rendelkező lépcső. Így több helyet is foglal. Igazság szerint az átjárómagasság még további 15cm-el hosszabb induló kart is megengedett volna. Ennek az alternatívának a gyenge pontja a forduló. Sajnos ha nincs orsótér, akkor ezt nem lehet pihenő nélkül másképp megoldani. A 10. és 11. lépcsőfokok rövidebb oldala túlságosan elkeskenyül, így ezeket már nem szívesen nevezném biztonságosnak, ugyanakkor ez azért nem akkora katasztrófa. Ez a bal fordulós lépcső elképzelhető fordított jobbos kivitelben is, akkor az emeleten a másik oldalra érkeznénk (ahol most az 5. fok van).
A javaslatom az első variáns. Egészséges kompromisszumnak gondolom egy 2x24m2-es nyaralóba.
9. KÉRDÉS : „Lakásvásárlás előtt állok, és a kiszemelt épületben a mellékelt képen látható lépcső található.
Engem, nem szakemberként zavart a lépcső kialakítása, akkor még nem tudtam mi a furcsa benne, de az Ön oldala sok megérzésemre magyarázatot adott. A kérdésem az lenne, hogy Ön szerint javítható-e a képen látható lépcső, és ez mekkora költséggel járna. Az eladót megpróbálnám rávenni a javításra, vagy árengedményt kérnék, amiből fedezni lehetne a javítás költségeit. A pontos méreteket sajnos nem tudom megadni, hozzávetőleg 1 m x 3 m alapterületű a lépcsőház, a belmagasság 2,8 m.”
9. VÁLASZOM : Az oldal elején már kitértem erre a problémára, de ez annyira extrém eset, hogy úgy érzem meg kell osztanom. Sajnos a magyar előírásoknak ilyen balesetveszélyes lépcső az eredménye. A kép alapján elképzelhetőnek gondolom, hogy hivatalosan még talán bele se lehetne kötni, mert a pontatlan törvény alapján kimagyarázható még ez a rossz lépcső is. Persze a törvényre hivatkozó építésznek szerintem akkor sincs igaza. Mert sokszor nem is a kőművesek rontják el a lépcsőt. Általában már a tervben ilyen rosszul van rajzolva.
A probléma annyira általános, hogy jó kiosztású lépcsőt szinte nem is lehet találni. Pár perc keresés után építőiparunk gyöngyszemei:
A lépcsőszerkesztés ezen „szakik” szerint abból áll, hogy az egyenes szakaszokba tegyünk jó lépcsőfokokat, a többit meg zsúfoljuk be a kanyarba.
Hát nem csoda, hogy ha az emberek nem szeretik a lépcsőket.
Az Ön fotója alapján lépcső alaprajza most ilyen:
Hiába van a lépcső közepén 5 viszonylag biztonságos lépcsőfok, ha további 12 balesetveszélyes.
Helyesebb kiosztásnak ilyennek kellene lennie:
Szerkeszthető egy viszonylag elfogadható fordulás (szakmai kifejezéssel: a fokok húzása), de ez sem ideális. Egyszerűen kevés a hely.
A fotón látom, hogy az átjárómagasságot nem számította itt senki, inkább egy rövidebb lépcsőt terveztek, az a biztos, nehogy a tulaj beverje a fejét. Ez egy általánosan alkalmazott „problémamegoldás”. A belmagasság alapján úgy gondolom azonban, hogy a lépcsőt lehetne egy kicsit előre nyújtani, így egy valóban jobb lépcső születhetne.
A fordulóban nagyon nehéz megoldani a biztonságos fokokat, ha csak egy egyenes kar végén kell befordulni. Ezen az alaprajzon azonban jól látható, hogy ha van egy minimális hosszúságú lépcsőkar a forduló után, vagy előtt, akkor a húzás (fordulás) sokkal biztonságosabbra tervezhető.
Tehát a válaszom ilyen kevés információ alapján: a lépcső nem javítható kisebb átalakítással.
Valamilyen térelválasztóval (korlát szegmens, bútor, virág, szobrocska…) talán csökkenthető a balesetveszély. (A piros kör ennek az elhelyezését mutatja.)
Ezekkel a tárgyakkal a közlekedést a külső ívre kellene terelni, hogy a szűkebb oldalt ne is lehessen megközelíteni. És persze a falra mindenképpen szereljenek kapaszkodót.
Nagyobb átalakítással, bontással talán javítható a helyzet, de egy igazán biztonságos, kényelmes lépcsőhöz egy méterrel több hely kellene. Elképzelhető egy önhordó szerkezet a vasbetontól függetlenül, de ennek megítéléséhez pontosabb méretekre lenne szükségem. (talán a 7. fok sarka lesz a kritikus pont)
Most az eladó biztosan nem örül, hogy a lépcső rovására az építésze megspórolt neki egy négyzetmétert, és így elriaszt ez a lépcső minden komoly érdeklődőt.
10. KÉRDÉS : „Csatoltan küldöm a gipszlépcsős cég alaprjzait, kérem nézze át, hogy Ön szerint elég kényelmes és biztonságos lesz-e ez a lépcső, ha így építik meg.”
Most eltekintek a gipszbeton technológia előnyeinek, hátrányainak tárgyalásától, mert arról egy másik cikkben részletesebben írtam már. Itt most csak a tervekkel kapcsolatos problémával foglalkozom. Eddig megálltam, hogy honlapomon erősen kritizáljam ezeket a lépcsőket. Több alkalommal kerültek hozzám már ilyen rajzok. Telefonon is felhívtam egyszer ezt a céget, és figyelmeztettem őket, hogy hibásak a tervek. Valójában nem nagy energiabefektetés lenne jót tervezni. Így minimális többletköltséggel biztonságosabb lépcsőt lehetne kivitelezni.
10. VÁLASZOM : Akkor vegyük górcső alá a kevésbé rossz tervet:
Ha a megadott terv alapján pontosan készülne el a lépcső akkor így festene:
Szabad szemmel jól látható, hogy a 10-es és a 12-es lépcsőfok keskenyebbre sikerült mint a többi, illetve, hogy a 11-es foknál lefelé jövet elveszik lábunk alól a „talaj”. Ha a helyszínen kisebb hibát elkövetnek a kivitelezők, akkor szinte nem is marad járófelület. A hatályos jogszabály, és a józan ész szerint is a lépcsőnek a járóvonalon azonos mélységű és magasságú lépcsőfokokból kell állnia, hogy a lépcsőn közlekedő személy állandó ritmussal biztonságosan haladjon a lépcsőn. A piros vonal jelzi, hogy esetünkben hol található az azonos belépő mélység.
A kék terület még fontosabb, mert az, az a része a fokoknak ami nem éri el a 13 cm-es minimális mélységet sem. Vagyis ez már a gyerekek számára is fokozottan balesetveszélyes!!!
És ilyen lenne a terv, ha betartanák a szabályokat:
Tekintsünk most el a magassági mérettől, és csak feltételezzük, hogy ide mindenképpen 18+1 lépcsőfokot kell szerkesztenünk. Igaz, hogy így minden lépcsőfok 15 milliméterrel keskenyebb, de a lépcsőkar közepén mérve ez állandó. A szűkebb fokok ellenére egyáltalán nem keletkezik gyerekek számára balesetveszélyes zóna. (A szürke körök 13cm átmérőjűek a cipőtalp 42-es méretűnek felel meg.)
A helyes megoldás
Itt majdnem elérjük a 25cm-es mélységet, de egy lépcsőfokkal kevesebb van, vagyis a lépcsőfokok magasabbak. De a biztonság minden esetben fontosabb a kényelemnél.
A másik terv sajnos még rosszabb. Gondolom mindenki látja, hogy a kanyarban a lépcsőfokok nagyon elkeskenyülnek.
Egy magát speciálisan lépcsőgyártó cégnek hirdető vállalkozás ilyen alapvető és nagyon fontos hibát nem követhet el.
Remélem a jövőben változtatnak ezen. De addig is figyelmeztetnék mindenkit, hogy gyanús az a terv amin a lényeges járóvonal nem szerepel. Figyeljen oda, hogy a fordulóban is kellő mélységűek legyenek a fokok. Ha már a rajzon feltűnő, hogy egy szélesebb fokot egy sokkal keskenyebb követ, a valóságban ez gondot okozhat. Ne higgyenek olyan „szakembernek” aki azt állítja, hogy a „lépcsőfordulóban a külső íven kell közlekedni”. Mert ez nem igaz!
Nem gondolom, hogy minden gipszbeton lépcsős cég így tervez. Biztosan vannak köztük olyanok is akik jobban odafigyelnek, de az elém került tervek közül nagyrészt a pihenős, vagy az egyenes lépcsők voltak helyesek. A kanyarodó „húzott” lépcsők szerkesztése többnyire helytelen volt.
11. KÉRDÉS : „Csatoltan küldöm a családi házunk lépcsőjéhez készített vázlatot.
Kérem, szíveskedjék megtekinteni, hogy a számításaim megfelelőek-e, és a megadott méretek alapján árajánlatot adni a lépcső elkészítésére, korláttal együtt – fenyőből. A jelenlegi lépcső vas oszlopon, és a falba kivezetett szögvasakon nyugszik, vas korláttal. A lépcső kiosztás rossz (olvasva a tájékoztatóját), ezért a tervezési segédlet alapján megpróbáltam egy jó ívvezetésű, több nyújtott lépcsőfokot tartalmazó tervrajzot készíteni. Úgy néztem, hogy 14 lépcsővel meg lehetne oldani, bár a 13 lépcsős változat hosszabb belépést is lehetővé tenne – igaz, hogy nagyobbat kellene lépni.”
Észrevételem a geometriai szerkesztéssel kapcsolatban:
Ez egy majdnem tökéletes próbálkozás lépcsőszerkesztésre. Szinte hibátlan. De! Ha megnézzük a rajzot egy kicsit részletesebben, láthatjuk, hogy bár a saroklépcsőfok (8. fok) kellően széles. De, az előtte és utána következő lépcsőfokok nagyon elszűkülnek. Bármilyen lépcsőszerkesztési módszerrel is rajzoljuk meg a lépcsőfokok fellépő élét alaprajzban, utána vessünk rá egy kritikus pillantást és keressük a módszer és saját magunk hibáit. Ahogyan ez esetünkben látható, a 10. lépcsőfok felülete a 9-nél és a 11-nél is jóval kisebbnek tűnik. Ez vagy egy szerkesztési baki, vagy az „egy pontba összefutó lépcsőfok élek” egy helytelen szerkesztési módszer. Tulajdonképpen mindegy is, ezt mindenképpen javítani kell. Inkább a szerkesztési módszert hagynám figyelmen kívül. Nem véthetünk nagyot, ha a járóvonalon felvett azonos távolságokra ferde egyeneseket rajzolunk, és csak arra törekszünk, hogy a lépcsők járófelülete valamilyen ritmust kövessen. Egy óriást ne kövessen egy törpe lépcsőfok. Ahogyan a lépcső első hat fokánál ez látható is.
11. VÁLASZOM : A 14+1 fokos lépcsőt javasolnám, ahogyan az a mellékelt alaprajzon is látható.
Feleslegesnek tartom a karszélesség növelését, mert ezzel csak a balesetveszélyes zóna területét növeljük. Ezért Inkább 90 cm-t javaslok karszélességnek. Ha nagyobb méretű tárgyat szeretne felvinni, azt a korláton átemelve megteheti.
Továbbá csak nagyon indokolt esetben készítsünk puhafából lépcsőt. Ha anyagi megfontolás miatt döntene a fenyőfa mellett akkor inkább javaslom a hossz-toldott bükk anyagunkat, melynek szilárdsági tulajdonságai megfelelőek önhordó lépcső gyártásához, és ár-érték aránya a legkedvezőbb. Ennek ellenére elkészítjük akár fenyőfából is lépcsőjét, de így megfelelő garanciát nem tudunk vállalni. A puhafa lépcső élettartama kevesebb a „ normálisan elvárhatónál „. Persze használattól függően, de akár egy-két év alatt elkophatnak az erősebben igénybe vett felületek, csapozások, melyek nem csak esztétikai problémákat okozhatnak.
Ha az oldal hasznos információkkal szolgált, kérem ossza meg ismerőseivel is.
Copyright © 2023 Füleki Tibor. All rights reserved.