A járóvonal helyzete és egyéb téveszmék

Mi is a lépcsők járóvonala ?

Ha a lépcsőn haladva irányt váltunk (fordulunk), akkor a tervezés első és legfontosabb művelete a járóvonal megrajzolása alaprajzban. Ez annak a gondolatbeli útvonalnak az alaprajzi tengelyét jelenti ahol a későbbiekben a lépcsőn közlekedni fogunk. A lépcsőszámítás alapja ennek a vonalnak a hossza és a teljes szintkülönbség. Bármennyire is egyszerűnek tűnik a lépcső szerkesztés, számítás, sajnos a gyakorlatban rengeteg hibás tervvel és így balesetveszélyes lépcsővel találkoztam. Gondolom ezzel Önök is így vannak.

A járóvonal helyzete

Sajnos a szabvány hanyag fogalmazásából adódik a legnagyobb probléma. 
253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 64. § 2.bekezdés „A lépcső járóvonala, a lépcsőkar szabad szélességének határoló vonalához 0,30 m-nél közelebb nem lehet.
Ennyivel el is intézi a dolgot az OTÉK. Vagyis ez a 30 cm nem a követendő példa!!! Nem ez a szabály!!! Ez csak annyit mond, hogy ettől közelebb ne legyen! Persze ezt nagyon szeretik félreértelmezni, mert így a járóvonal hosszát lehet növelni, így kisebb helyre „elfér” a lépcsőt.
DE!!!
ezen törvény ezen paragrafus 3.bekezdése így szól „A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar előírt legkisebb szélességén belül legalább 13 cm legyen  Kivétel lehet a 65. § (3) bekezdésében említett lépcső.”
Ezt a bekezdést már kevesebben ismerik. Sajnos valószínűleg a kivétel miatt. (65. § (3) = „lakáson vagy üdülőegységen belüli, továbbá az időszakos használatú építményszint (pl. tetőtér), vagy üzemi berendezés megközelítésére szolgáló lépcső„)

Időközben változott a törvény!

Egy jó pont, mert eltűnt a „… 0,30 m …”-es bekezdés. Sajnos sokak számára ez mint szabály már rögzült.
Ugyanakkor a járóvonalat sok helyen emlegeti, de annak helyzetéről egy kukkot sem szól.
És sajnos az a „… 13 cm …”-es bekezdés is eltűnt, amivel lehetett volna valamit kezdeni. Szerintem ezt a mondatot nem sikerült egyértelműen megfogalmazni, így inkább kitörölték.
Javaslatom a német példa alapján: A változó belépőszélességű lépcsőfok kisebbik belépőszélessége a lépcsőkar hasznos szélességétől mért 20 cm-re legalább 12 cm legyen. természetesen kivétel nélkül. Ez az egyetlen mondat a kilépővonal helyzetét is meghatározná. A törvényekben lehetne ábrákkal is szemléltetni az ilyen mondatokat.
Mindenesetre biztató, hogy valaki foglalkozik ezzel a törvénnyel.
A frissített jogszabályt ITT olvashatja.

Mivel Szlovákiában dolgozom, pontosan ismerem a volt csehszlovákiai szabványt is. Mely bár megpróbál részletesebben foglalkozni a dologgal, de végeredményben mintha valamilyen fordítási hiba lenne.
CSN 73 4130
a. 900mm-es szélesség esetén a járóvonal 300mm-re legyen a külső oldaltól számítva
b. 901-1200mm-es szélesség esetén a járóvonal 400mm-re legyen a külső oldaltól számítva
c. 1201-1800mm-es szélesség esetén a járóvonal a szélesség 1/3-ra legyen a külső oldaltól számítva
d. 1800mm-es
 szélesség felett a járóvonal a lépcső tengelyében legyen.
(Az a. b. és c pontokat is lehetett volna 1/3-al leírni nem értem miért tárgyalja ezeket külön.)
Olyan érzésem van, hogy mindkét ország a nagy testvér (Szovjetunió) szabványát igyekezett lefordítani, és ugyan abba a hibába estek.

helyes és valóban alkalmazható megoldást a német szabványban  DIN 18 065 találtam meg ahol két oldal is foglalkozik a járóvonal elhelyezésével, érezve, hogy milyen fontos ez a részlet. Az érthetőség kedvéért grafikusan ábrázolja, illetve a 13. oldalon példát is mutat. (Nem vagyok germanofil, de a precizitásukról, ésszerűségükről vegyünk példát.)

din-18065-seite12-300.jpg

Húsz év tapasztalat után bátran állítom, hogy ez a helyes megoldás. A képre kattintva egy részletesebb rajzon láthatja az alapvető szabályok összefoglalását. Saját tapasztalati kiegészítéseimmel.

Hibák és következményeik

– A legfontosabb következménye a rosszul felvett járóvonalnak, a balesetveszélyes lépcsőfok a fordulóban. Vagyis pont az az egyébként is bonyolult lépcsőfok, ahol még az irányváltásra is figyelni kell, teljesen elkeskenyedik.
– A csehszlovák szabvány is megemlíti még, hogy a lépcsőfok nem keskenyedhet 13 cm alá. Ugyanakkor az „egyharmados szabály” alkalmazásával általában ennek elérése geometriailag lehetetlen. 
– A német szabvány megengedőbb, de itt is értelmesebb. A keskenyedő lépcsőfok szélétől számított 20 cm-nél a lépcsőfoknak a 12 cm-es mélységet el kell érnie, mely a gyermekek biztonsága miatt fontos.
-Magyarországon valamelyik tankönyvben állítólag szintén szerepel az 1/3-os szabály de valamilyen olyan érthetetlen formában, hogy a járóvonalnak a külső 1/3-ba kell esnie! És bár hihetetlennek tűnt a dolog mégis kaptam már ilyen rajzot valódi építészektől. Megáll az ész! Ez egy új építésű ház. A lépcső a hálóhoz és a gyerekszobákhoz vezet. Amikor hozzám került a terv, már kész volt a födémnyílás is.

rossz1.jpg

Egy ilyen lépcsőn nem szeretnék közlekedni, a gyerekemet a közelébe se engedném.

 

További téveszmék

” A lépcsőn a külső íven kell közlekedni!  NEM ez nem így van egy jó lépcsőn. Ezt a tévhitet már szakembertől is hallottam. Így próbálta „magyarázni a bizonyítványt”, a megtörtént baleset után. Ilyen alapon korlát sem kell a lépcsőre, elég azt mondani, hogy „Ne ess le!” Mindenki tudja például, hogy autóval közlekedve bal kanyarban nem illik átsodródni a bal oldalra, mégis ha belátható az a kanyar akkor sokszor megtesszük, pedig ott akár bírság is jár érte.A fordulós lépcsőn közlekedve szintén megpróbáljuk rövidíteni az utat teljesen természetesen, de ez egy rossz lépcsőn lefelé jövet végzetes is lehet.

” Minél szélesebb a lépcső annál jobb. Bár a „jobb” kifejezés elég általános de akkor nézzük (csak fordulós lépcsőkre vonatkoztatva):
Kényelmesebb? NEM! Mivel a járóvonalunk a keskeny lépcsőn hosszabb. Ha szélesítjük a lépcsőt akkor ez a vonal befelé mozdul el és egyre rövidül hossza (a lenti példán: 405cm-ről 378cm-re), vagyis egyre meredekebb lesz a lépcső. Az alábbi alaprajzokon látható, hogy egy lépcsőfokkal kevesebb fér el, ha a lépcső szélességét 90cm-ről 100cm-re növeljük.

wwwpod600.jpg

Biztonságosabb? NEM, mert az elkeskenyedő lépcsőfokok annál jobban keskenyednek minél szélesebb a lépcső. Vessük össze például mindkét esetben a 7. lépcsőfokot. A járóvonalon ugyan akkora mélységűek, a korlát közelében a szélesebb lépcsőn ez a fok sokkal keskenyebb. Ránézésre sokkal biztonságosabb a keskenyebb lépcső 7. foka. Illetve,

Biztonságosabb? NEM, mert ha középen közlekedünk, egyre távolabb kerülünk a korláttól, így egy esetleges eséskor távol vagyunk a biztonságot jelentő kapaszkodótól.

Nagyobb holmikat könnyebb felvinni? NEM feltétlenül. Esetünkben a képen látható paradoxon szerint egy keskenyebb lépcsőn nagyobb „labdát” lehet feljuttatni. (A lépcsők megfelelnek a fenti alaprajzoknak. Vagyis a 90cm-es szélességű lépcsőn 125cm-es átmérőjű labdát lehet felvinni, míg a 100cm szélességűn csak 115cm-est.)

www3d600.jpg

Szebb? NEM, bár a szépség szubjektív fogalom, mégis a lépcsőn általában a korlát a díszítő elem. A szélesebb lépcsőn eleve rövidebb a korlát, de kisebb az orsótér is, így a korlát kevésbé látványos.

” Minél alacsonyabb a lépcsőfok annál kényelmesebb a lépcső.” Csak az a helyzet, hogy ha túl alacsony akkor nagyon sok lépcsőfokra van szükség a kellő magasság eléréséhez. Ezért a megtett út hossza nő, mivel az alacsonyabb lépcsőfokból nem csak több van, de még mélyebb lépcsőfokot is kell tervezni a lépcsőképlet „2 m+sz = 60-64 cm” alapján. Találjuk meg az optimumot. A 18 cm körüli magasság lakóépületen belül teljesen elfogadható. Amikor Ausztriába, vagy Németországba gyártunk lépcsőket, túlnyomó többségben a 18,3 cm / 25 cm-es fellépő / belépő arány jön ki. De a 17/29-es lépcsőnél nem kell jobb.

A lépcsőfokok egymásra takarásával érjük el a fokok kívánt mélységét. Sajnos a lépcsőfok mélységére lefelé haladva van szükségünk, és akkor az egymásra takart lépcsőfokoknak nincs jelentőségük. Fontos azonban itt megemlíteni, hogy az áttört lépcsőknél a lépcsőfokok egymásra takarásával tudjuk megakadályozni a letekintést. Ezzel a tériszonyban szenvedők komfortérzetét nagyban javíthatjuk. Egy átlagos lépcsőnél ez a takarás cca. 40 mm legyen.

A lépcső alatti hely ideális rakodótér kialakítására.  NEM, nem ideális. Általában a profi lépcsőgyártók nem szoktak bútort gyártani, így egy másik szakembert kell hívni. A lépcsők  tömör fából készülnek, ezért ide nem illik az olcsó laminált anyag.
Így a kész tárolónk:
– drágán kivitelezhető (mivel teljesen egyedi, ferde ajtó, ferde falak, speciális vasalat és drágább, felületkezelést igénylő alapanyag szükséges)
– gyengén kihasználható (általában ez a hely 1 méter mély, ugyanakkor csak 50-60 cm magas),
Tehát csak akkor gondolkodjunk erről, ha tényleg nincs máshol hely a házban, és egy drága szekrényt szeretnénk a porszívónak.

 

A lépcsőn a pihenő a pihenésre szolgál.  NEM. Pihenni bármelyik lépcsőfokon megállva is tudunk. A pihenőnek két fontos egészen más jelentősége van.
– a forduló biztonságosabb ha pihenővel oldjuk meg. Manapság helyszűke miatt inkább húzott fokokat alkalmazunk, de sok esetben egy 180°-os fordulót nehéz megszerkeszteni biztonságosan, ha nincs orsóterünk. A fordulóban óhatatlanul is keletkeznek háromszög alakú lépcsőfokok melyek baleset-veszélyesek.

8valasz-b.jpg

– balesetkor lassítja vagy megállítja az esést. Ezért is szerepel az OTÉK törvényben
„64. § (2) …. A lépcsőkar legfeljebb 20 fellépést tartalmazhat.” Más európai törvények 16-18 fokot említenek. Itt a magyar előírás megengedőbb. Ugyanakkor szerintem más elbírálás alá kellene esnie egy egyenes lépcsőkarnak, és egy fordulósnak. A húzott fokoknál a guruló teste kisodródik, és vagy a falnak vagy a korlátnak ütközve mindenképpen lassul. Ezért is gondolom a fordulós lépcsőket biztonságosabbnak.
Az egyenes karon a pihenő mélysége a lépéshossz (vagy többszöröse) + 1×belépő. Ez is nagyon fontos, mert csak így marad meg közlekedésünk ritmusa, és a pihenőn nem kell apróznunk, vagy nyújtanunk a lépésünket.
Ugyanakkor az „Olasz” lépcsőknek is van létjogosultságuk, általában kültéren. Itt arra figyeljünk, hogy ha mindig ugyan arra a lábra jön ki a fellépés, akkor az egy idő után kellemetlenné válhat. Úgy is lehet tervezni, hogy ez felváltva következzen.