A lépcsőnk helyigénye – a „tervezési” módszer

Ezt a módszert a tervezési fázisban használhatjuk. Itt pontosan kiszámolhatjuk az általunk még kényelmesnek vagy biztonságosnak megítélt lépcsőnk helyigényét. Vagy kialakíthatunk egy egészséges kompromisszumot.
Amennyiben már a födémnyílás méretein vagy a lépcsőnk hosszán, magasságán nem tudunk változtatni, alkalmazzuk a „kivitelezési” módszert.
A képen egy leegyszerűsített sémát látunk, ez egy egyenes lépcső metszete. Természetesen bármilyen pihenő nélküli lépcső forma esetén is ugyanezek az értékek használhatóak. Akkor ezt az ábrát a járóvonal menti kiterített metszeti rajznak kell tekinteni.
A lépcső alaprajzi helyigénye csak az egyik fontos tényező amivel jó ha tisztában vagyunk. A másik sok esetben szintén nagyon fontos adat a födémnyílás mérete, amit szintén kiszámol a program. Ezért szükséges megadni alapadatként az induló szinten mért belmagasságot is.
Az előírásoktól eltérő értékekre felugró ablakok figyelmeztetnek, és lehetséges megoldást kínálnak. A program ennek ellenére is kiszámolja a méreteket, de ezek ebben az esetben csak tájékoztató jellegűek.
Az egeret az érték fölött megállítva, kis ablakban az értékre vonatkozó további hasznos információ jelenik meg.
Ha további kérdése lenne kérem olvassa el a gyakran ismétlődő kérdések (GYIK) menüpontot, lehet, hogy ott választ talál.

A PIROS értékek megadása után, az oldal kiszámítja a ZÖLD méreteket. Figyeljen a felugró üzenetekre!
A PIROS értékeket változtathatja. Tizedesvessző helyett használjon pontot.
Segítséget kaphat, ha az értéken áll az egérrel egy másodpercig.
M= cm – a szintkülönbség.
BM= cm – a belmagasság.
n= fok – a lépcsőfokok száma.
L= cm
– a lépéshossz 60-64cm
AT= cm – az átjárómagasság.
nf= cm – az utolsó lépcsőfok.

 

F= cm egy lépcsőfok magassága
B= cm egy lépcsőfok mélysége
H= cm a lépcsőkar alaprajzi hossza, beleértve az utolsó lépcsőfokot is.
FV= cm a födémvastagság.
FH= cm a födémnyílás hossza, beleértve az utolsó lépcsőfokot is.
ALFA=   ° az emelkedés szöge.

A lépcsőkar, a födémnyílás
kezdete előtt centiméterrel már indulhat, tehát
még az első lépcsőfok a plafon alatt futhat, és csak ezután érjük el a megadott átjáró magasságot.

  Továbbá hasznos figyelembe venni két régi tapasztalati képletet:
1. a lépcső „biztonsági” mértékét mutató F+B összeget. Melynek ideális értéke 46 cm. A mi esetünkben ez centiméter.
2. a lépcső kényelmi fokát meghatározó értéket, mely a lépcsőfok belépő- és fellépő méretének a különbsége B-F. Ennek ideális értéke 12 cm. A mi esetünkben ez centiméter.

Az utolsó két értéket nagyon nehéz manapság megközelíteni is, mert a biztonság és a kényelem erősen háttérbe szorult a helytakarékosság javára. A lépcsőre áldozott plusz négyzetméter kényelmesebbé és biztonságosabbá teheti a teljes felső szint kihasználhatóságát.

  Az utolsó („n”-edik) lépcsőfok, mérete= nf már az érkező szinttel egy magasságában lévő, általában nem teljes mélységű, lépcsőfok vastagságú elem.
•Az utolsó homloklap rögzítése,
•az érkező szint talajburkolatának élzárása,
•a födémnyílás burkolatának rögzítése,
•az utolsó előtti lépcsőfok „alálépésének” lehetősége,
•és sok esetben a korlát rögzítése miatt szükséges beszerkesztenünk a lépcsőkarba.
Ezért a képletek a „födémnyílás hosszához” és a „lépcsőkar alaprajzi hosszúságához” ezt a méretet hozzászámolták.

Tervezem az egy- és kétfordulós illetve a klasszikus csigalépcsők szerkesztését, számítását is beépíteni a képletekbe. Kérem térjen vissza később. Addig is tekintse meg az eddig elkészült lépcsőim fotóit a galériákban.